2016. szeptember 9., péntek

Berger Szimat Szolgálat - A fürdők réme



Ki segít rajtunk, ha szeretett termálfürdőink vizét valaki megmérgezi? 

Egy kuvasz? Egy puli? Egy komondor? Egy magyar agár? Egy erdélyi kopó? Egy pumi? 
Netalán egy drótszőrű vizsla meg egy magyar vizsla? Esetleg egy mudi?

Leginkább ők együtt mind: 
a Berger Szimat Szolgálat baráti és rokoni csapata!

Az első rész ide kattintva meg is rendelhető.

A fürdők réme

A Berger Szimat Szolgálat egy humoros és izgalmas detektívsorozat 6-10 éves gyerekeknek, a kilenc magyar kutyafajta főszereplésével, a valódi világ helyszínein.





Az első rész címe: A fürdők réme
Itt egy kis ízelítő:

Amikor Gerzson bácsi a strandon felejti a telefonját, Pongrác készséggel indul a segítségére. Csakhogy rejtélyes okból sorra zárnak be Budapest híres fürdői! Pongrác aljas összeesküvést szimatol, és a BerGer Szimat Szolgálat csapata akcióba lendül. Sikerül-e megfejteni a rejtélyt? Kinyitnak-e még valaha a fürdők? No és előkerül-e Gerzson bácsi mobilja?



2016. május 1., vasárnap

Újabb 13 + 1 kihagyhatatlan hely Magyarországon, a Helka - trilógia nyomán

Mesés helyeken - Kamor nyomában

2016 áprilisában, a Könyvfesztiválra megjelent a Helka trilógia zárókötete, így itt az ideje, hogy elkészüljön az első virtuális Helka kirándulás, és a második, “Ciprián nyomában" összeállítás után a "Helka bakancslista 3." is. A kalandok természetesen sok olyan helyet érintenek, melyekről korábban már volt szó, így itt az újabbak kerülnek sorra. 



1. A Lóczy barlang, Balatonfüred felett a Tamás-hegyen, már az első regénybe is szeretett volna belekerülni, de a másodikba sem sikerült beleilleszteni. A harmadik könyv bonyodalma ezért gyakorlatilag itt kezdődik, mint titkos főhadiszálláson. A Tamás-hegyi barlang mélyén Kamor varázsló felidézi ifjú korának eseményeit, amikor is még a bükki Égerlápi Oskola deákja volt, Imó varázsoló vízi manó társaságában.
 


 2. A hajdani események a felsőtárkányi Barát-völgy szurdok bejáratánál, a Sziklaforrás – tavak közelében vesznek váratlan – ám tréfás és szerencsés fordulatot.





3. Az út innen Dörgedelmes Turbucka otthonába vezet, Noszvaj egyik szélső utcájába - a Farkas-kő oldalában található barlanglakásokhoz. Itt sok más mellett kiderül, miért is kapta Tramini és Furmint manó éppen ezeket a neveket, és megismerjük a varázslatos Égerlápi Oskola egyik növendékét, Damasát, aki nélkül bizony sokkal unalmasabb volna a történet. 

Dörgedelmes Tanya - a valóságban - és Baracsi Gabriella rajzán

4. Az Égerlápi Oskola helyét nehéz volna megadni – sok oknál fogva is, de legfőképp azért, mert eltitkolták az ott tanító „nyápicok”. Annyi tudható csak, hogy valahol Eger felett, az Eger patak partján rejtőzött – égerfák lombjai alatt. A róla készült kép helyett ezért inkább az egyik tananyagra utaló rövidke videót mutatunk:   


5. A zárókötetből kiderül természetesen Kamor varázsló legmélyebb titka is, és kár volna elkiabálni itt a blogon, hogy mi és hol történt, viszont annak az eseménynek a helyszínétől nem messze található a Damasa szakadék - a Bükk északi peremén, pontosabban az Upponyi hegységben. Sejthető, hogy az elnevezése nem véletlenül hasonlatos egy bizonyos deáklegény nevéhez.... 




 
6. Ha már szóba kerül, nem mehetünk el említés nélkül az upponyi emeletes pincesor mellett,



  7.  és mindenképpen be kell mutatni az Upponyi szorost is. 
 
8. A korábbi előzmények ismeretében minden bizonnyal csalódást okozna az olvasónak, ha nem kapna értő (azaz varázsosan mesés) magyarázatot a Lázbérci víztározó keletkezésére. Így talán a „spoilerezés” veszélye nélkül elmondható: nem kell csalódniuk.



9. - 10.  Kamor varázsló és Imó múltba révedő nyomozása közben megállíthatatlanul, és több szálon zajlanak az események a Balaton és a Bakony vidékén is. Helkát és Cipriánt követve olyan „új helyszíneket” ismerhet meg az olvasó, mint például a Dudar határában húzódó Ördögárok szurdok, a falak közé szorult Ördög-gát sziklájával, amely mellett nem lehet említés nélkül hagyni a Csesznek alatt húzódó Kőmosó völgyet sem.




 11.  A kötet sokat sejtető alcíme: Helka menyegzője. Ebből elég nyilvánvaló, hogy kedvenc hercegkisasszonyunk is megtalálja párját. Hogy hogyan is történik mindez – maradjon a regény titka, ám az talán megemlíthető, hogy a Séd patak partján van egy olyan völgyszakasz, mely valaha sziget volt – és amit valami furcsa oknál fogva úgy neveznek: Szerelem-sziget.  Minden további kiderül a könyvből... 




12. A történet olvasása közben az egyik legfontosabb felismerésünk lehet, hogy a magyar Toscana nevet is viselő Káli medence közepén olykor hullámzó, máskor szinte kiszáradó „Kornyi-tó” nevét feltehetően rosszul választják el. A helyes írásmód inkább ez lehetne: „Kor – nyitó”, és ez varázsosan-mesés magyarázatot ad arra is, hogy vajon miért kaphatta a közelben húzódó tanösvény az „Idő ösvénye” nevet...


13. Ha nem is az események fő sodrásában, de ezúttal is megjelenik a történetben a Balaton déli partjának néhány fontos pontja. A korábban már bemutatott Sóstó, Sió torkolat, földvári Földvár avagy boglári patanyomos kő után szerepeljen itt Fonyód dupla csúcsa, a „Kétpúpú hegy



 A 13+1-es hely, az összeállítás végére, a már minden kötet végén megszokott helyszín, ahol már Fáy András eredeti, 1836-ban megjelent Sió tündéres rege című legendája is befejeződik, a „füredi partok” – azaz Balatonfüred kikötője. Miután azonban erről volt már kép a korábbi összeállításokban, szerepeljen inkább itt a közeli Kiserdőben, a Helka játszótér, melynek története hasonlóképp misztikus, mint maga a legenda, de az már egy másik történet...







A "stabil" helyszíneket követően mindenképpen meg kell még említeni pár szintúgy "kihagyhatatlan helyet”, amelyeket azonban nem mindig ugyanott találunk. Három legendás balatoni hajóról van szó, melyekhez szorosan kapcsolódik ez a mesés kalandregény. Egyrészt a Balaton két legidősebb – egyben legszebb hajója, a 2016-ban éppen 125 éves Helka és Kelén. Róluk ide kattintva olvasható egy mindenre kiterjedő ünnepi összeállítás a hajocsavar.hu oldalon. 


A harmadik hajó, a Kékszalag versenyek „örökös csúcstartója”, a kecses Nemere II. cirkáló. Igaz, ez a rang a valóságban nem létezik, de ha volna, az mindenképpen ezt a vitorlást illetné, hiszen az 1955-ben felállított, káprázatos 10 óra 40 perces tó-kerülő rekordját azóta is csak két törzsű és két árbocos katamaránok tudták megdönteni.  

 

 Mindezek után pedig nem is marad más hátra, minthogy sikeres titokfejtést és örömökkel teli utánajárást kívánjunk a mesébe illő helyeken - könyvben és valóságban egyaránt!







2016. április 30., szombat

A Balaton legendája újraéledt


A Balaton legendája újraéledt 
a trilógiazáró kötet címe: Kamor - Helka menyegzője 


Bár Helka és Ciprián – természetesen a két szeleburdi manó, Tramini és Furmint kíséretében, már többször megóvta hőstetteivel a Víz, a Part és az Erdő népét, a Balaton és a Bakony vidékén tart még a varázshatalmasságok csatározása. A trilógia zárókötetében Kamor, a Bakony varázslója, felfedi régmúlt fiatalkorának titkait, és Helka hercegkisasszony is párjára talál.

Bohony Beatrix, Szepesi Szűcs Barbara és Baracsi Gabriella rajzai

  
 Részlet egy interjúból:  

    "A harmadik rész egyszerre előzmény és folytatás is. A cselekmény pontosan ott és akkor indul, ahol, és amikor a második kötet véget ér, mégpedig azzal, hogy felbukkan Kamor varázsló igazi, de mindeddig eltitkolt ellenfele, aki a jogos tulajdonát követeli vissza: a varázs erejű nap-éj kristályok egyikét. A varázsló igazi nagysága mutatkozik meg a történetben, melyből kiderül, hogyan tartóztatta fel eleddig a gonosz erők térnyerését a Víz, a Part és az Erdő vidékén, ám a végső győzelemhez még az ő ereje és bölcsessége sem elegendő.

Eszenyi Gábor rajza
      Lényegét tekintve a Helka-trilógia története egy szerves egész, a második és a harmadik kötetben végig olyan események sorakoznak, amelyek a korábbi kötetek történéseiből fakadnak. Jobbára olyan fordulatokból, vagy megszólalásokból – amelyekre a Helka - a Burokvölgy árnyai c. első részben szinte fel sem figyeltünk. 
      Például a középső kötet, a Ciprián fő bonyodalma az, hogy Helkát elrabolják, ami úgy történhet meg, hogy a tihanyi hercegek otthonában, a Soktornyú Kastélyban egy beépített kém dolgozott. Erre csak a második kötetben döbbenünk rá, ám ha ezután belelapozunk az első részbe, akkor már teljesen egyértelművé válik, hogy valóban ott tevékenykedett a szemünk láttára! 
     A harmadik kötetben számos további momentumra kapunk magyarázatot. Például, hogy miként került hajdanán Kamor varázslóhoz a két manó, és hogy miért Tramini és Furmint a nevük. Kiderül, miből következik, hogy időnként feltűnik a Balaton vidékén egy keletről érkező fekete felleg, mitől bűvkovács az, aki a hercegi varázsékszert, a Sárgaköves Gyűrűt kovácsolta régen, és így tovább, még azt is megtudhatjuk, hogyan lett varázsló Kamor deákból. "  


Eszenyi Gábor rajza
       Mivel Fáy András az eredetei legendában (az Aurora almanachban, 1836-ban megjelent Sió tündéres rege című művében) említést tesz egy alföldi testvérűző hercegről, Zemúrról - a kalandok elvezetnek a Tiszán túlra is. Amikor a második részben Ciprián útra kel, hogy kiszabadítsa Helkát, a nyomok elsőként a Bükkbe vezetnek, majd az Alföldre…  
    A trilógia zárókötetéből aztán az is kiderül, hogy mi okozta eredetileg azt a bonyodalmat, ami Kamor varázsló évszázados titkolózáshoz és a kalandok szinte végeláthatatlan sorához vezetett. A következmények persze újabb varázslatos helyekre vezetnek el. 
 
Eszenyi Gábor rajza
     A Helka - trilógia mindhárom része Magyarország mesébe illő tájain - nagy többségében három nemzeti parkunk (Balaton-felvidéki-, Bükki- és Hortobágyi Nemzeti Park) területén zajlik. Akár a kötetek olvasásával együtt is érdemes felkerekedni, és megkeresni az izgalmas barlangokat, rejtélyes szurdokokat, elbűvölő kőtengereket, titokzatos építményeket. Nem csupán a térképek segítenek rájuk találni, hanem a könyvek utolsó oldalain a helyszíneket felsoroló listák is. Ezen a blogon található is egy-egy "bakancslista" a kihagyhatatlan helyekről az első rész, a második rész  - és természetesen a harmadik nyomán is.
  Az első kötet iskolai feldolgozásához pedagógiai módszertani segédlet is készült Oszoli Márta tanítónő jóvoltából, a negyedik évfolyamos kisdiákok számára. A kiránduló osztályok fogadására pedig külön Helkás erdei iskolai programokkal is készül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. 


Az első rész, a Helka – a Burok völgy árnyai tartalmából:  
Kamor, a Bakony varázslója, két szeleburdi manóval élt otthonában, a Szurdokvárban. Tramini és Furmint kalamajkát okozott, aminek következtében erőre kaptak a Burok-völgyben tanyázó gonosz erők. Bora, a bosszúszomjas bakonyi boszorkány, veszélyes boszorkányszert kotyvasztott, aminek segítségével - és összefogva a hollóvá átkozott Horka hercegnővel és párjával, a vadkanná átkozott Thuz herceggel  szörnyűséges sereget szervezett. Titokzatos szövetségesük segítségével aztán elfoglalták a tihanyi hercegi pár – Helka és Kelén várát, a Soktornyú Kastélyt, foglyul ejtve a lakóit. Szerencsére a kis hercegkisasszony, Helka, és az őt védelmező apród, Ciprián, éppen az Erdőt járta, így megmenekültek. Elszántan felvették a harcot az alattomos fekete sereggel, és ezzel sosem látott kalandok sora vette kezdetét a Víz a Part és az Erdő vidékén…

A második rész, a Ciprián - a Balaton hercege tartalmából:   
A régi legendahősök, Helka és Kelén hercegi udvartartásában évek óta egy kém tevékenykedett titokban, és most egy furfangos csellel elrabolja Helkát. Megbízója Zemúr, a gonosz alföldi testvérűző herceg, akiről kiderül, hogy családi szálak is fűzik a főszereplőkhöz: ő Kelén nagybátyja. Az ő kilétét Ciprián deríti fel, aki a már megismert társai, Tramini és Furmint mellett egy bájos halászleány, Boglárka kíséretében vág neki az útnak. A kalandok során újabb legendák övezte helyekre jutnak el hőseink, mint például a balatonboglári patanyomos kő, az időszakosan vizet árasztó Imó-forrás a Bükkben, a malomkővágók munkája nyomán létrejött Megyer-hegyi tengerszem, a Karcag közeli pusztában, szárazon álló ötlyukú híd, és így tovább, mígnem újabb csatát nyernek ellenfeleik felett. Ám hiába az öröm, a végső győzelem még messze van… 


Mindhárom kötet a Budakeszin működő Betűtészta Kiadó gondozásában jelent meg, és meg is vásárolható a kiadó webáruházában.


2016. február 27., szombat

Hetes vadas


Egy részlet "A baba bab"-ból: "...legjobb város Budakeszi"




u.i.: más vélemények szerint legjobb város a lekváros :)


2016. február 2., kedd

Mackó keltő költemény


Mackóvers 2.02. 


Február van, másodika,
borul-e vagy süt-e ma?

Véget ér a tél hamar, vagy soká tart a zimankó?
Kiderül, ha kiderül és árnyékot lát a mackó.

Visszavackol akkor még,
és hosszan eltarthat a tél.

Ám ha felhős borulás lesz, készülhet a jó melegre,  
barlang előtt, tavaszt várva, kint maradhat ma a medve! 



2015. augusztus 18., kedd

Balaton tündére bakancslista II.

Az első, Balaton körüli helyszíneket bemutató rész sikerét követően íme a "Helka bakancslista" második része, a Ciprián – A Balaton hercege c. kötet kalandos helyszíneinek gyűjteménye. Persze több helyen van átfedés a történet első kötete és a második között, azokat itt nem ismételjük meg - és a balatoni helyek ezúttal a sor végére kerülnek. Ám akárcsak az első rész helyszíneit, ezeket is érdemes a valóságban is felkeresni, akár még ezen a nyáron! (vagy őszön) /esetleg télen/, mert igazi és kevesek által ismert csemegék vannak köztük!


I.  HEGYEK KÖZÖTT
                    
      Bükk hegység:

     1. Sirok sziklavár és kőbálványok - ami a valóságban is ugyanazon a néven található meg, bár a különleges sziklákat nevezik Barát és Apáca sziklának is. 
      A kötet legendájában kalandos és varázslatos egymásra találás helyszíne, de hogy ne spoilerezzük el a lényeget, legyen elég, hogy  ezeknek a furcsa szikláknak igazán fontos szerepük van a két szeleburdi manó, Tramini és Furmint életében...




      2. Szalók - azaz Egerszalók, ahol a termálkút körül olyan mésztufa - sódomb keletkezett, amilyenre a világon is alig van példa. Hogy ebben mekkora szerepe volt Cipriánnak - kiderül a könyvből :) 





3. Imó forrásai - a Felsőtárkány feletti völgyekben több időszakos forrás működik - főként csapadékos telek hóolvadása után. A leglátványosabb mind közül a Vörös kői forrás, ami akár 1,5 méter magasra is feltör, mint valami gejzír, de azért az Imó sem egy utolsó látvány...


Imó forrás (Fotó: Dr. Birinyi András)



Vörös-kői forrás


4. A történetben különös szerepet játszik Vini Ferkó,  és az ő lánya, a "szépasszony" Vinifera, aki fogadókat, borozó pincéket nyit és vezet az ő lánykáival. Az egri Szépasszony völgyet talán nem kell külön bemutatni (ámbár a Bikavér eredetét azért érdemes megismerni a könyvből).




5. Különlegesebb és kevésbé ismert a könyvben "Dörgedelmes Tanya" néven megjelenő hely, ami a térképen Noszvaj egyik utcájában (Honvéd utca végén) található, s a neve: Pocem. Itt egy képzőművész alkotótelep működik jelenleg, s hogy érdemes-e felkeresni, itt egy kép



Na jó, kettő ;) 





6. A mese szerint ezt a varázslatós "lakótelepet" Turbucka vezérke alkotta meg. Az ő neve egy közeli helyről származik. A Cserépfalu melletti Kerekdombon található Turbuckáról kapta (melynek az "igazi eredetére" a trilógia zárókötetéből derül majd fény): 



7. Turbucka tőszomszédságában húzódik a Meszes-kőporos szurdok, azaz a Mész-patak völgye (Cserépfalu, szintén) : 


8. A Bükkben járva nem hagyhatjuk ki a "dinka bölcsőket", azaz ahogyan a térképeken szerepel a "kaptár köveket". Számos ilyen furcsa, "vakablakos" képződmény található a Bükk alján, mint például Szomolya határában, az erdő mélyén: 





II.  ZEMPLÉN
         
9. Igazi, világra szóló kuriózum - amiről érdekes módon csak mostanában kezdünk tudomást venni: a  Megyer-hegyi malomkőbánya, és az abban keletkezett tó, a Tengerszem. A hegy Zemplénben, Sárospatak közelében található (és valóban Európa szerte híres volt a malomkő, ami itt készült!). A tó keletkezésének igazi története maradjon különleges tudás mindazok számára, akik elolvassák Ciprián történetét :) ) 


Fotó: Tiba Zoltán (origo)

III.  TÚL A TISZÁN
          
 Elsőre kevesen gondolnák, hogy a tök lapos Alföld milyen sok érdekességgel szolgál. Pedig egészen meghökkentő például a Kilenclyukú híd, ami jelenleg így néz ki: 


10. Nem tévedés, ez az! A Karcag melletti Zádor híd. Eredetileg ez volt "A Kilenclyukú", és akkor még víz is volt alatta, sőt, szekérút is ment át rajta. A története egyrészt megismerhető Ciprián kalandjaiból  de aki kevésbé fogékony a mesés kalandokra, ide kattintva is utánajárhat.

Ám ez még mind semmi! Az Alföldet számtalan, ember alkotta, titokzatos alakzat teszi igazán rejtélyessé, kalandossá és izgalmassá. Ilyen például a Csörsz-árok védmű rendszer, ami hol itt hol itt bukkan fel, akárcsak a  kunhalmok, amik lehetnek akár kurgánok, vagy tellek is. A lustábbak számára kiváló lehetőség egy helyen megismerni ezeket az M3 Archeoparkban.



          
         


IV.  A DUNÁNÁL

11. A dunai átkelés során hasonló halmok eredetére kapunk magyarázatot a történetből, méghozzá nem is egyről hanem rögvest (több mint) százról. Aki kíváncsi, megtekintheti ezt - minő meglepetés Százhalombattán - a Matrica múzeum szabadtéri, régészeti bemutatóparkjában.



      
V.  A BALATON  
          
Északi part


12. Ciprián történetében A Balaton körül már az első kötetben megismert helyszínek közül természetesen megjelenik több is, s akad néhány olyan is, amelyik Helka kalandjaiban még nem játszott szerepet. Ilyen például a "Bujdosók lépcsője", ami felvezet egészen a Badacsony legtetejére. Alig 464 lépcsőfok az egész...





13. Talán az egyik legizgalmasabb - de mindenképp a leghihetetlenebb helyszínek egyike a Dörgicse, Mencshely és Csicsó által közrefogott Óbudavár falvacska, Mosókút nevű forrása a Balaton felvidéken. Az a tudás, hogy ez a kuszaság hogyan is keletkezett, legyen a regény olvasóinak fenntartva - (bár Szepesi Szűcs Barbara illusztrációja a könyvből egészen sokat sejtet :) ) 








13 + 1. A sok-sok izgalmas helyszín közül még egy az északi partról, a balatonfüredi Siske malom, ahova az első Helka bakancslistából már ismerhető, "Kalandozzunk Helkával és Cipriánnal" nevezetű Facebook csoport juttatta el a kötetet :)
          


         Déli part:


13 + 2. Szintén a Helka és Ciprián nyomában kalandozó FB csoport oldaláról származik ez a kép. Balatonbogláron készült (ahol a patanyom azt jelzi a kövön, hogy egy lendülettel át lehet rúgtatni, egyenesen az északi partra...)          
         


13 + 3. A Sió csatorna valószínűleg már sokak által ismert, így arról most nem kerül ide kép, de azt talán egy kicsivel kevesebben tudják, miért is van ott földvár, ahol van, Balatonföldváron... (aki tudni szeretné, könnyen utánajárhat akár a helyszínen, akár a könyvben :) 






Egyelőre ennyit. Vége még messze sincs, hiszen a történet záró fejezetéhez, Kamor varázsló történetéhez is készült egy bakancslistás összeállítás újabb 13+1 kihagyhatatlan helyszínről, ami remélhetően szintén kedvet kerekít kirándulni (és tán olvasni is :) ) !



 Sok örömet hozzá!